A méretek, kérem, az arányok

Ivan Ivanovics Korsov, egyszerre kérincsélõ és pöffeszkedõ manóként, addig járt a kútra azaz jótevõje, pártfogója nyakára, és csöngetett bele ebéd utáni szunyókálásába vagy a gyengédség oltárán a nejének szentelt é-é-édes percekbe, amíg – igaz, elõléptetve, kitüntetéssel –, Szibériában találta magát … Folytatás →

…és a velük szövetséges értelmiség

Antonio Gramsci Az értelmiség és a kultúra szerkezete Melyek az “értelmiség” szó jelentésének “maximális” határai? Találhatunk-e egységes kritériumot, amely egyformán jellemzi a legkülönbözõbb és legeltérõbb értelmiségi tevékenységeket, egyúttal pedig lényegileg megkülönbözteti õket a többi társadalmi csoport tevékenységeitõl? A legelterjedtebb módszerbeli … Folytatás →

Három a nagylány – avagy kicsoda és mit csinál a szabad értelmiségi?

1. Három “értelmiségi” utazik a vonaton Tíz évvel ezelõtt történhetett: vonaton utaztam Budapest felé, és nem éppen rokonszenves szokásom szerint kihallgattam a mögöttem ülõk beszélgetését. Diáklányok voltak, egy vidéki egyetem bölcsészkarának hallgatói, ha jól emlékszem, elsõ vagy másod évesek. Azt … Folytatás →

Megosztott köztársaság

A “House Divided” néven elhíresült beszédében Abraham Lincoln azt mondta: a nemzet nem maradhat tovább félig rabszolga és félig szabad. Vagy egészen ez lesz, vagy egészen az – vagy szabad, vagy rabszolga, mindenestül. Majd föltette a kérdést: “Vajon nincs-e bennünk … Folytatás →

Beszélgetés Martin Pollackkal: Nem hagyhattam így

MARTIN POLLACKKAL BESZÉLGET BOŻENA DUDKO (MAJD A 2000 SZERKESZTÕSÉGE) Az olvasó valódi közép-európai vándorszöveget tart a kezében. Egy osztrák szerzõ könyvet ír apja náci múltjáról (Der Tote im Bunker. Bericht über meinen Vater [Halott a bunkerben. Jelentés apámról], Zsolnay Verlag, Wien 2004); a … Folytatás →

Fejezet, mely bevezet a barlangtanba és a szabad levelezésbe

A Fizetett Horkoló vallomásai Fizetett Horkoló kultúrálódásának helyét egy idõre egy barlangba tette, légkúrán vett részt, roppant jól érezte magát, és sokat félt is persze, büszkén jelentheti, légútilag meggyógyult, a barlang félelmes, rejtelmes, semmivel össze nem hasonlítható világában igen sok … Folytatás →

A határmítosz: Dévény vára

Bevezetés Dévény (Theben, Devín) várának romjai impozáns sziluettet rajzolnak ki a Morva és a Duna torkolata felett magasodó dombon. Ez a kép az elmúlt két évszázad során – különbözõ jelentésekkel bõvülve – beivódott az itt élõk nemezeti öntudatába. Ezen a … Folytatás →

A “jó rossz” titka

Apám Vilnában született, ott töltötte a fiatalkorát. Amikor a tizenhatodik században a lengyelek és a litvánok közös államot hoztak létre a hangzatos Két Nemzet Köztársasága név alatt. A következõ majdnem kétszáz évben Vilna volt Krakkó mellett az ország másik fõvárosa. … Folytatás →

A szervcsempészet sajátosságai

Ukrajnában az emberi szervek (vagy részeik) kivitelének legfõbb sajátossága, hogy legkevésbé sincs összhangban az ország által 1993 márciusában, a brüsszeli Európai Gazdasági Csúcsértekezleten elfogadott vámnyilatkozat egyes pontjaival és egész fejezeteivel. Az említett nyilatkozat elsõ fejezetének ötödik pontja értelmében Ukrajnának felelõsebben … Folytatás →

Versek

A nyolcvanéveshez Mit is csináltam harmincnégy évesen azon kívül, hogy könyvtáros valék? Azon belül, hisz az volt az életem, kívül és belül egy volt a fazék. Mit fõztem? Talán kifõztem valamit a fiúkkal az ifjúsági klub mélyén? Ahol már egészen … Folytatás →

Amit láttál, amit hallottál

Itt kell megemlékeznem Bazsinka Jenõrõl, akinek az a legfõbb nevezetessége, hogy nem lett belõle író. Helyette lettem én. Ahogyan a mesében az elátkozott révész az arra vetõdõ gyanútlan vándor kezébe nyomja az evezõlapátot, hogy most már egy kicsit evezzen õ … Folytatás →

“Eleget okultam, kukultam!”

Kb. Reviczky Gyula, XIX. század vége Világfájdalmas szenvedelmek, a zseni oly túl messzi célja: titeket is csak leszerelnek, átlag a túlság szó karéja, taraja, karaja; a húspult véres vagy revûs állagul dúlt: vagy zsákos véguton: “MÁSOKÉI NEM ÉRDEKELNEK, MAGAMÉIT UNOM.” … Folytatás →

John Lennon-megemlékezés, 1980

1980. december 8-án New Yorkban merénylet áldozata lett John Lennon. A halálát követõ napokban rajongói Budapesten több megemlékezés szervezését is megkísérelték. Az összejövetelek szervezése egymástól függetlenül zajlott. Az emlékünnepségek nem kapcsolódtak hivatalos szervezetekhez, azokat nem jelentették be, a “csoportosulásokra” nem … Folytatás →

Közép-kelet-európai populizmus az Unión belül

Ezerkilencszáznyolcvankilenc februárjában elõadást tartottam a bécsi Társadalomtudományi Intézetben (Institut für die Wissenschaften vom Menschen) Mi jön a kommunizmus után? címmel. Mondanivalóm lényege az volt, hogy a kelet-közép-európai kommunizmus összeomlása magával hozza ugyan a demokratikus változás lehetõségét, ám a változás sikere azon múlik, … Folytatás →

A szabadsághiány kísértései

Értelmiségiek a mérlegen 1968 avagy az illúziók elvesztése A hétköznapi idõk rossz idõk az értelmiségiek számára. Ez különösen a közéleti értelmiségiekre igaz. Nem marad más számukra, mint voltaképpeni foglalkozásuk, az írás, ám ezzel vajmi keveset visznek véghez a világban. Egyikük-másikuk … Folytatás →

Interregnum (2)

Az interregnumnak nincs általános politikai elmélete, sem pedig örök – politikai rendszerektõl és helyzetektõl független – modellje. Interregnum annyi van, ahány uralmi rendszer. S bár bizonyos jellegadó vonások minden interregnumban megtalálhatóak (“uralomszünet”, “kormányzásszünet”, “köztes állapot”, “zavaros idõszak”, “kettõs hatalom” stb.),minden … Folytatás →

Betegség és kultusz Ady utóéletében

Mielõtt esszém érdemi része elkezdõdne, próbára hívom a játékos kedvében lévõ olvasót: e mondat olvasása után (és a következõk alapos olvasása elõtt) hunyja le a szemét, és néhány másodpercre képzelje maga elé a – legyen szabad ilyen badarságot kérni – tipikus költõt! … Folytatás →

Papp András – Térey János / Kazamaták

(terror) “Lamberg szívében kés, Latour nyakán / kötél, s utánok több is jön talán” – mily kevéssé szoktuk idézni, hogy Petõfi verse épp a féktelen lincselés kapcsán, e lelkesen lázító sorok után kiáltja világgá a forradalmi terror idealizáló jelszavát: “Hatalmas kezdesz … Folytatás →

A posztmodern állam és a világ újrarendezése

Három évszázados múltra visszatekintõ politikai rend, a hatalmi egyensúly és a birodalmi terjeszkedés rendszere ért véget 1989-ben. Ez az év nemcsak a hidegháború, hanem, és ez a jelentõsebb, a harmincéves háborút követõen kialakult nemzetközi kapcsolatok rendjének a végét is jelentette. … Folytatás →