Lapszéli jegyzet

A csehek a németekkel nem ütköztek meg nyílt csatában, mint 1939 kora őszén a lengyelek. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a kitelepítés időszakának brutalitásai és halálmenetei a protektorátus elszomorító mindennapiságának kései kompenzációi voltak. Az emberek – főként a … Folytatás →

Prágai napló

(Részlet) Amikor 1938. május 8-án végleg elhagytuk az osztrák követséget, hogy átköltözzünk a Podskalská utcába, kölcsönösen megesküdtünk egymásnak a Papával, hogy a németek innen egyszer még repülni fognak. 1945. május 12-én – szinte napra pontosan hét évvel később – eljött … Folytatás →

Cseh–szudétanémet sztereotípiák

Négy hamis tézis a csehországi vitában A legutóbbi időkben – mindenekelőtt Václav Havel beszédének, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Beneš-dekrétumokról hozott határozatának, valamint a „Megbékélés ’95” petíció hatására – valósággal túlcsordult a pohár, mármint ami a „szudétanémetek és mi” témával foglalkozó … Folytatás →

Beneš és a „cseh dilemma”

Beneš és a „cseh dilemma” Egy európai politikus drámája Európa szokatlanul tagolt és sokrétű kontinens. Egyszersmind azonban valamennyi része régtől fogva olyannyira összefonódott a kontinens történelmével, hogy erről a földrészről joggal beszélhetünk mint egyetlen – még ha bonyolultan is strukturált … Folytatás →

A németek kitelepítése Csehszlovákiából

Beneš-dekrétumok A németek kitelepítése Csehszlovákiából Közvetlenül „Münchent” követően nyilvánvalóvá vált számomra: ha egyszer sor kerülne a Müncheni Egyezménynek és következményeinek visszavonására, a kisebbségi kérdésre, kivált a németek kérdésére Csehszlovákiában, érdemi és végleges megoldást kell találnunk. Megszámlálhatatlanul sokszor gondolkodtam el fájdalmasan németjeink … Folytatás →

Cseh dilemmák

A Beneš-dekrétumok Cseh dilemmák Közép-európai történelmi szomorújátékok Amikor T. G. Masaryk az 1917-es bolsevik forradalom pétervári napjaiban Új Európa című propagandamunkájában arról értekezett, hogy a közép-európai kis nemzetek Baltikumtól Balkánig érő viharzónáját csakis a nemzetállamok képesek konszolidálni, valójában a minden nemzetnek, nemzeti … Folytatás →

Szimpla történetek

Danny krokodilszemekről mesél. Túl keveset ír a hirdetők kedvéért, és túl sokat mindenféle verekedésekről. Christian Beyer, a főnöke elégedetlen. Peter Bertram története. A végén Dannynak ki kell találnia valamit. ’91 februárja van. Egy hetilapnál dolgozom. Mindenfelé a nagy fellendülésre várnak … Folytatás →

Palau

mikor a tanulószoba hátsó padsoraiban már minden ötlet elfogyott nem sikerült a legmerészebb vágy kiszökni egy-egy partizánfilmre a közeli bolhás moziba vagy a salakon csattogtatni egymás bokáját netán az első slukkokat meghúzni a büdös sellőből a hátsó udvaron felütöttük a … Folytatás →

Négysorosok

Csepp víz vala mindünk atyja ágyékában, majd tűz kiröpített ide nemző vágyban; maréknyi porunkat viszi mindjárt el a szél – múljon el e pár perc boldog borivásban! * E vén karavánszeráj, ez a földi világ: enyhely, hova éj-nap köti felváltva … Folytatás →

Versek

(FÖLD) csupa föld már az arc, csupa sár. ez az eső oda is befolyik, átázik a deszka, a bőr fekete. először a száj rothad el, aztán jön a nyelv. végig az arc, amelyre emlékszem, amely szemek nélkül, simára csiszolva még … Folytatás →

Tigrisugrás

Anya sokat volt ezen a teraszon, amikor itt szemben elkezdődött az építkezés. Amint hazaértem a fonalboltból, rögtön be is számolt róla, hogy napközben hogyan haladt a munka. Ma jött egy új ember, de az olyan lassú, hogy szerintem hamar el … Folytatás →

Töredékszavazatok a költészetre

A NYELV VÍZSZINTES TAGOLÓDÁSA 1. Hogy eszed a kecsöpöt? Nem látod, hogy lecsöpög? 2. Köcsög büfés becsapott, Kétszer számolt kecsapot. 3. Minden üzlet becsukott, Nem kaptam már kecsupot. ELIDEGENEDÉS Idegen agy. Hidegen hagy. TALÁLT HEXAMETER Áfás számla igényét, kérjük, előre jelezze. … Folytatás →

“De ez is hamis képet ad…”

Két pont marad csupán, el, csak két pont marad,             a többiben a kezdet pontos, akár a vég.             Kihúzkodják a két láb megannyi visszerét, és nem érzel utána komoly fájdalmakat; és este ugyanakkor, hogy magad megereszted,             prosztatádra gyanakszol, szeded a Peponent, … Folytatás →

A hadviselés törvényei

[…] A háború mindig a csalás útját járja. Így ha képesek vagyunk valamire, tegyünk úgy, mintha nem lennénk rá képesek; ha valamit felhasználunk, tegyünk úgy, mintha nem használnánk fel; ha közel vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy távol vagyunk; ha … Folytatás →

A birodalom terhe

I 2002 júniusában West Pointban a végzős katonatisztek előtt Bush elnök kijelentette, „Amerika nem terjeszkedő birodalom, és nem kerget utópiát”. Amikor novemberben a Fehér Háznál egybegyűlt háborús veteránokhoz szólt, ezt mondta: Amerika „nem akar terjeszkedni. Nem akarunk birodalommá válni. Népünk mind … Folytatás →

2000 leütés (Szüts Miklós)

Állok a parkoló automata előtt, havas eső, süvítő szél. Bedobom a százast. Nem kell neki. Innen már ismerős: Mikulás zacskó, aztán hamarosan jön a büntetés-levél. (Válaszlevél ment: nem ette a százasom. A sokszorosított válasznyomtatvány: sajnálatos módon a százforintos „megmágneseződik”: tessék … Folytatás →

E számunk szerzői (2003 január)

Asztalos Sándor (1919–1970) költô, újságíró Balogh Endre (1971) író, szerkesztõ Barabás András (1954) mûfordító, szerkesztõ Bojtár B. Endre (1963) újságíró, mûfordító Bojtár Endre (1940) irodalomtörténész, MTA Irodalomtudományi Intézet Devecseri Gábor (1917–197139) költô, író, mûfordító Girard, René (1923) francia filozófus Gilkman, Iszak Davidovics (1911) dramaturg, tanár Herling-Grudzinski, Gustaw (1919–2000) lengyel … Folytatás →

„…oh, te puffadt patkánycsődör…”

ASZTALOS SÁNDOR MITRA […] Bömbölhetnek tankok, ágyúk, nincsen félelem, nincsen rettegés szívemben, jöhet bármi már, úgy állok, ha gránát reccsen, mint egy sziklaszál. Hogyha ránk tör, mint vadállat, e dög fertelem, Megszorítom jó puskámat, s nem rezdül kezem. Nem rezdül, mert … Folytatás →

Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics leveleiből

Kujbisev, 1941. november 30. Kedves Iszaak Davidovics! Október l-ig voltam Leningrádban. Szeptember 3-án fejeztem be Hetedik szimfóniám elso, szeptember 17-én a második és szeptember 29-én a harmadik tételét. Alighanem gyorsan befejeztem volna a negyedik tételt is, az azonban még nincs … Folytatás →

A „Hangzavar zene helyett” című cikkről, és nem csak arról

A Kisvárosi Lady Macbeth 1934. január 22-i leningrádi bemutatója után nyomban áradni kezdtek az elragadtatott vélemények, kritikák, mind a leningrádi és a moszkvai, mind a külföldi sajtóban. A Pravda például büszkén adott hírt arról, hogy a Lady Macbeth-et a New Yorki Metropolitan Opera is bemutatta, … Folytatás →