1 2 3 4 egy meg kettõ három maradt a négy egy mindent elbeszélõ költemény* 1 a csak a szél támad föl orrlukakban szõrök hullámzanak a huzatban még egy belégzés még egy kilégzés orrnyereg alatt kietlen katlan most mindenki itt … Folytatás →
Spengler a dolgokat “mintegy” gondolja; analógiákkal dolgozik, és bizonyos értelemben ilyenkor mindig igaza lehet valakinek. Ha egy szerzõ a fogalmakat egy ízig téves néven akarja nevezni, netán egymással összecserélgetni, végül hozzá lehet szokni ehhez is. De akkor ki kell tartani … Folytatás →
Bach-szólószonátákat játszom, mi ehhez képest Böcklin1? Kacagnom kell. (52) Még énekeltem is, és olyan hangot kívántam magamnak, amely híd a zenéhez. Hegedûs soha nem akartam lenni, ahhoz túl kevéssé éreztem magam virtuóznak. (57) Gondolatok a portrémûvészetrõl. Némelyek nem fogják felismerni … Folytatás →
1 Cogito urat aggasztja egy alkalmazott matematikai probléma egyszerû számtani mûveleteknél találkozhatunk vele a gyerekeknek jó összeadják az almát az almával kivonják a búzaszembõl a búzaszemet helyes a számítás a világ óvodája biztonságos melegtõl lüktet megmérték az anyag részecskéit megmérték … Folytatás →
A név Két költõre hallgattam igazán fiatalon: Illyésre, József Attilára. Úgy írni, ahogy õk: a józan és a drága. Ez ezért, az meg azért a hazám. Illyés a mai, az enyém, a mám, a “megy az eke, szaporodik a barázda”. A … Folytatás →
ANGYAL SZÁLL Ebben a szalagházban lakom. Az épület anyaga: vasbeton. Egy régi rendszer hagyatéka. Szürke. Szürke. Szürke. Na most figyelj! A lift mûködik. Zümmögve jár. Nem kell gyalog futni fel a tizedikre. Az élet szép. A visszereket megkíméljük, lúdtalpakat nem … Folytatás →
Selma Bird, az irodalomtanszék tanára, Jack London egyik életrajzírója, igyekezett lebeszélni bátyját az útról, bár a szíve mélyén örült az ötletnek. Mindig olyan testvérre vágyott, aki a sarkvidékre megy. Nem mintha a nõtlen üzletemberrel bármi gond lett volna. Ifjabb Bird … Folytatás →
A filozófiatörténet egyik legfantáziadúsabb szövege egyben a legreálisabbnak is bizonyult: Így szólott Zarathustra. Már a bevezetõ elõrevetíti a posthistoire-t, vagyis a történelem és a hegeli ember utáni idõt. Nietzsche az utolsó embert az Übermensch ellentéteként ábrázolja. ’Mi az, hogy szerelem? Mi az, … Folytatás →
A szépség megérdemelt helye Wass Albert A funtineli boszorkány című regényében Bevezetés Mivel a szemináriumi jegy megszerzéséhez egy olyan egyénileg kiragadott mûalkotásról kell elemzést készíteni, amelyikben a “szép” szónak fontos szerep jut, úgy gondoltam, hogy a nagyon sokak által (eléggé nem helyeselhetõ … Folytatás →
A költözködést követõ elsõ alkalommal az anyja is elkísérte. Föltehetõleg azért, hogy megnézze magának a borbélyt. Mintha a “hátul és kétoldalt rövidre, meg egy kicsit a tetejébõl” kérés a kertvárosban mást jelentene. Ebben azért kételkedett. Egyébként minden ugyanolyannak tûnt: a … Folytatás →
Nem az, hogy húzódni, elhúzódni. A húzódás testi sérülés, és hogy lelkivé válik, az kevés, az olyan, mint a hírekben: “A rengés 9 embernek került legalább az életébe”. Átfordult jelentés, értsd, nem is minden az élet. Az ósdi bagatellnek hitt … Folytatás →
A közember a demokrácia (és saját) megcsúfolásának tartja, hogy nem »a nép», hanem »egy elit« kormányoz, mint ahogy a demokrácia fejére hullanak vissza mindazok a hibák vagy bűnök, amelyeket az éppen hivatalban lévõ kormányzat emberei elkövetnek. Az ilyen és ehhez … Folytatás →
Az alábbi részletet Muammar al-Kaddafi: Zöld Könyv címû politikai megváltás-tanából emeltük ki, különös tekintettel arra, hogy Közvetlen Demokrácia Fórum (KDF) néven évek óta mûködik Magyarországon az az egyesület, amely azt tanulmányozza, mit és hogyan lehetne átültetni a magyar jogrendszerbe a … Folytatás →
Írta Parti Nagy Lajos Ez az átirat – legyen a műfaja sajátirat – a Vígszínház felkérésére született, s alapjául szolgált a Mácsai Pál rendezte előadásnak. A történet Molière-é, a magyar szöveg az enyém. Kérdés persze, hogy azé-e a mû, akié a történet, … Folytatás →
1. A nemzeti megalománia politikája Egy év és néhány hónap telt el azóta (ezt 2006 õszén írom), hogy váratlanul kiderült: az államnak ki kell alakítania történelempolitikáját; sõt már gyakorolja is, még ha ennek nincs is tudatában. Ez a fogalom, amelyrõl … Folytatás →
Első part (Virginia Woolf) Távol köveknek ütõdik az önkívület ezer darabra hull mindig és elolvad hogy szilánkjaiból összerakni ne lehessen Fellépni sem tudok a következõ lépcsõfokra mit lábam alól úgyis kisodorna az elsõ hullám medúzafénnyel érkezik korall fûzõben a reggel … Folytatás →
(Speak the language of the Hebrewman) 2. rész Nem kitaláltam, tudtam, hogy Hanna egy kiállítás megnyitóján ismerkedik meg Joseph-fel. A szûk körû rendezvényre a rombusz mintás férfi szerzi neki a meghívót, aki a kávéházi beszélgetés végén Martinként mutatkozott be, és … Folytatás →
A magyar néprajztudomány már sokszor foglalkozott azzal a kérdéssel: milyen is “népünk” történelmi tudata? Még a szaktudományos folklorisztikai kutatások megindulása elõtt Révai Miklós, Kultsár István, Kölcsey Ferenc, Erdélyi János, Arany János és mások a 19. század elejétõl kezdve úgy gondolták, … Folytatás →
Ámosz Oz cionista nagyapja valamikor Odesszában élt. Végül eljutott Izrael földjére, ahol az unokája született. “Nagyapa gyűlölte a kommunistákat,” idézi fel Oz csodálatos önéletírásában: Ne is beszélj nekem a bolsevikokról – dünnyögte újra meg újra. – Nu, mit akarsz, én … Folytatás →
Dobromil Dobromil 4000 lakosának több mint a fele zsidó volt. A hivatalos osztrák statisztikák a zsidókat nem tartották számon önálló nemzetiségként, mert nemzetiség csak az a népcsoport lehetett, amelyik saját “köznyelvvel” (Umgangssprache) rendelkezett. Igaz, hogy az 1900 körül Kelet-Galíciában élő 600 000 … Folytatás →